Az újrahasznosított acél, más néven másodlagos acél, egyszerűen olyan acél, amelyet újrahasznosítottak a hulladékanyagokból, és feldolgozták, hogy újra felhasználhatóvá váljanak új termékekhez. Sok más anyagtól eltérően, amelyek minőségét veszítik az újrahasznosítás után, az acél 100%-ban újrahasznosítható,-ez azt jelenti, hogy korlátlanul megolvasztható és újrafelhasználható anélkül, hogy az erőssége, tartóssága vagy teljesítménye romlana. Röviden, az „acélhulladékot” értékes erőforrássá változtatja, elősegítve egy fenntarthatóbb és körforgásos gazdaság létrehozását, ahol az anyagokat használatban tartják, nem pedig kidobják.
Az újrahasznosított acél megértéséhez fontos tudni, honnan származik az -acélhulladék-a nyersanyag.
Az acélhulladéknak három fő forrása van: utólagos-fogyasztói hulladék,-utáni ipari hulladék és bontási hulladék. A poszt-fogyasztói hulladékok közé tartoznak a mindennapi életünkben használt,-vége-élettartamuk, például régi autók, hűtőszekrények, mosógépek, elektronikai cikkek és még acélból készült élelmiszerkonzervek is. A poszt-ipari hulladék a gyártás során keletkező fémtöbblet, például az acélalkatrészek gyártásából származó le{8}}vágások vagy a hibás termékek, amelyek soha nem kerülnek a piacra. A bontási hulladék régi épületek, hidak vagy egyéb szerkezetek lebontásából származik, beleértve az építőiparban használt acélgerendákat és betonacélokat. Mindezeket a hulladékanyagokat összegyűjtik és szétválogatják, hogy eltávolítsák a szennyeződéseket, mielőtt újrahasznosított acéllá dolgoznák fel őket.
Az újrahasznosított acél előállításának folyamata egyszerűbb és környezetbarátabb, mint az új (szűz) acél előállítása vasércből. Először is, az összegyűjtött acélhulladékot gondosan szétválogatják-, gyakran mágneses szeparátorokat használnak az acél és más nem{2}}vas fémek, például alumínium vagy réz elválasztására, mivel az acél mágneses és könnyen azonosítható. Ezután a szétválogatott hulladékot egy elektromos ívkemencében (EAF) olvasztják meg, amely nagy teljesítményű elektromos ívek segítségével extrém (1600 fok feletti) hőt generál az acél teljes megolvasztásához. A folyamat során folyasztószereket, például mészkövet adnak hozzá a megmaradt szennyeződések eltávolítására, és ötvözetek adhatók hozzá a kívánt minőség elérése érdekében a különböző felhasználásokhoz. Végül az olvadt acélt tuskóvá, rudakká vagy lemezekké öntik, amelyekből új acéltermékek készíthetők.
Az újrahasznosított acél egyik legnagyobb előnye a környezeti előnyei. Az újrahasznosított acél előállítása hatalmas mennyiségű energiát és természeti erőforrásokat takarít meg a szűzacél előállításához képest. Egy tonna acél újrahasznosítása átlagosan 2500 font vasércet, 1400 font szenet és 120 font mészkövet takarít meg,{7}}és 74%-kal kevesebb energiát használ fel, mint az acél nyersanyagokból történő előállítása. Jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását is: egyetlen autó acéljának újrahasznosítása 150 gallon benzinnek megfelelő mennyiségben csökkenti a kibocsátást, egy tonna újrahasznosított acél pedig akár 58%-kal is csökkenti a CO₂-kibocsátást a szűzacélhoz képest. Ezenkívül az acél újrahasznosítása évente több millió tonna hulladékot távolít el a hulladéklerakókról, csökkentve a hulladékot és a környezetszennyezést.
Az újrahasznosított acél nemcsak környezetbarát-de költséghatékony-és sokoldalú is. Szilárdsága és minősége megegyezik a szűzacéléval, ezért szinte minden olyan alkalmazásban használható, ahol új acélt használnak,-az építőipartól (acélgerendák, betonacél) és az autógyártástól (karosszéria, alkatrészek) a háztartási gépekig, csomagolásig és infrastrukturális projektekig, például hidak és alagutakig. Napjainkban az acél körülbelül 85-90%-át újrahasznosítják világszerte, így ez a legtöbb újrahasznosított anyag a világon. Ahogy egyre több ország összpontosít a fenntarthatóságra és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, az újrahasznosított acél egyre fontosabb szerepet játszik egy zöldebb jövő építésében, támogatva a környezetvédelmet és a gazdasági fejlődést.